Jegyzetek

Megjegyzéseim a mesékhez.
Közkézre nyújtom, más is érdekesnek találhatja őket.

Nem kapcsoltam össze őket sem a bemutatott mesékkel, sem a bemutatott képekkel, mert nem akartam befolyásolni az olvasót; csak az olvassa el, akit érdekelnek személyes észrevételeim, megjegyzéseim.
 

 


 

A sárkánykirály lánya

[1]     Többszöri elolvasás után értettem meg csak a lényegét. Mivel nem akarom elárulni, helyette arra buzdítom a kedves olvasót, hogy ha úgy érzi, nem teljesen érti a mesét, olvassa el újból és újból. A végén eljövend egy pont, amikor úgy érzendi, mindent megértett.

 


 

Egy asszony öt férje

[1]     Szerintem rontott mese, és a:

A legidősebb fivér levetette a ruháját, beugrott egy kajakba és farkassá változott. Első öccse is levetette a ruháját, abból meg patkány lett. Ez felszaladt a rúd tetejére és onnan pislogott a legényre.
Ekkor a farkassá vált fivér nekiesett a patkányfivér prémruhájának, és összevissza nyúzta, rángatta.

h e l y e t t :

A legidősebb fivér levetette a ruháját, beugrott egy kajakba és farkassá változott. A fiú is levetette a ruháját, belőle meg patkány lett. Felszaladt a rúd tetejére és onnan pislogott a farkasra.
Ekkor a farkassá vált fivér nekiesett a patkány prémruhájának, és összevissza nyúzta, rángatta.

a helyes olvasat. Ekkor értelmet nyernek:

  • a fiú háza előtt azért lóg a póznán egy farkas bőre, mert ő emberformában már győzött le farkast
  • az asszony azért vesz új ruhát, hogy megjelenésével odafigyelésre és evésre csábítsa az öt testvért
  • az asszony azért ad kétszer enni az öt testvérenek, hogy telezabálva magukat ne pusztítsák el az átváltozott fiatal fiút, mert nem éhesek már
  • a nagyapa varázsereje (ujjai begörbítésével megakadályozza az öt testvér evezését); ebből következik, hogy unokája is varázserővel bír (pl. állattá tud változni)
  • az a mondat, hogy "Ezután sorra mind valamilyen állattá váltak, de elvétették a dolgot, egyik sem tépte szét a legényt."
  • ott vétették el, hogy előtte telezabálták magukat, vagyis: állati ösztöneiknek engedelmeskedtek, nem az emberi mértékletességnek
  • a fiú mindegyikkel kiállt egyenként párharcra - valamely állat képében, de minden esetben a testvérek "elvétették" a dolgot - méghozzá mohóságuk miatt.
  • a fiú a testvéreket ember képében hívja ki és győzi le

Ha a mesét érintetlenül hagyjuk, fenti dolgok mind gyökértelenül és megmagyarázhatatlanul, ok és következmény nélkül vannak a mesében.

 

[2]     A mese zárómondata - ha hibát követtem el valahol, kerüljön vissza a maga helyére, mentől hamarabb és mentől kisebb zajjal - előző megjegyzés fényében értelmet nyer: arra hívja fel a figyelmet, hogy lehet benne hiba, majdnemhogy meg is fogalmazza: van benne hiba, kérek mindenkit, aki figyelt, az javítsa ki...

Ha ez így van, akkor a mese több annál, mint aminek látszik; szellemi találós kérdés is egyben, amelyet a hallgatónak meg kell fejteni. Aki meg tudja fejteni, megtalálja és helyrerakja a hibát, az figyelt és egyúttal bizonyítja érett, önálló, összefüggő gondolkodását.

 


 

Bénli-Bári, a macska

[1]     Mit jelenthet a név: Bénli-Bári?
Most csak azt a lehetőséget vizsgálva, hogy a név értelemmel bírt mikor adták, (a kimondott szónak termető ereje volt, szellemi szinten teremtette meg a gondolatot...) a következőket mutathatom be:
 
ben - az egyiptomiaknál az ősanyag első szilárd magvát hívták ben-nek, ill. ben-ben-nek, kicsiny gúla alakjában ábrázolták, s bearanyozva obeliszkek csúcsán helyezték el a Nap tiszteletére. A piramisok csúcsára helyezett kőnek BEN-BEN kő volt a neve. Az egyiptomi nyelvben a ben szótő (gyök) jelen van az uben - felragyogni és a Benu-Főnix szóban is; minden esetben kapcsolatban van a Nappal, a fénnyel. [Árgyusi Imre: A sólyom országa, Magánkiadás,2008. 110-111.oldalak] A li az egyiptomi nyelvben szorosan kötődött az élet fogalmához, a lélek egyik formájához, annak időbeli változásához. Innen tekintve, a BÉN+LI szó olyan összetétel, amely a termető (Nap)fény születéséhez, annak folyamatához kapcsolódik elsősorban.
 
bár - sumér szó. Aki valamelyest is foglalkozott a sumér nyelvvel, az jó ismeri, hisz közismert. A csillogó fényt nevezték így, a megszületett, pislákoló fényt: elsősorban a csillagok fényét, a nemeskövek és drágakövek által szórt fényt. Közismert az is, hogy a BARBÁR (bar+bar) szó eredeti jelentése: csillog-villog, amit magyar(hun) őseinkre azért használtak, mert erős és gazdag nép lévén öltözetük, s rajta a díszek ugyancsak csillogtak, összehasonlítva a hozzájuk képest szegényesen öltözött népekkel. (Később értelme saját ellentétjévé vált...)
 
Fentiek alapján a daliás emberré váló/születő macska nevében a régi egyiptomi és sumér termetésmítoszok teremtő-fény és megszületet-fény szavait találjuk. A sorrend is beszédes: először a termető-fény, majd a már megszületett fény jelenik meg a névben.
Vagy mindez csak véletlen?

 


 

A három narancs palotája

[1]     A magyar népmesék minden elemével rendelkezik. Az alábbiakban lépésről-lépésre bemutatom, hogy az elemek milyen szorosan és hiánytalanul kapcsolódnak egymáshoz. A benne megjelenő tanítás - egyértelmű és alapos.
 
Ez az a TANÍTÁS, amit a keresztények a Bibliában, a zsidók a Talmudban, az iszlám-hívők a Koránban keresnek és az ott megfogalmazottakat találják. Ez itt - a nép bölcsessége, tapasztalata, tudása. Figyeljük meg jól! Fogódzkodók és kapaszkodók az élethez.
 
A főhős cselekedeteit (mit tesz) és viselkedését (milyen terheket mimódon cipel /visel) a mese fonala mentén követjük:
  1. Tudnod kell, hogy mit akarsz,
    "... nem talált kedvére valót."
  2. szavakban meg kell tudni fogalmaznod amit akarsz,
    "... hol van a világ legszebb lánya ..."
  3. segítséget kell kérned (segítség nélkül nem megy!),
    "... elment hát a boszorkányhoz és így szólt hozzá ..."
  4. alkalmasnak kell lenned a feladatra,
    "... daliás legénynek találta ..."
  5. akitől segítséget kérsz, annak szavára hallgatnod kell,
    "Hát így is történt ..."
  6. a cél eléréséhez az ÚT-at végig kell járnod,
    "... átkelt azon a hegységen, s íme talált egy gyönyörűszép palotát..."
  7. az út nehézségeit le kell győznöd,
    "Nyakába vette a legény az utat, s ment, mendegélt. Nagysokára..."; "Hát újra nyakába vette emberünk az utat, s ment, mendegélt, hetedhét országon túl, mire megpillantott..."; "Elindult a legény, ment, mendegélt. Amikor már nagyon hosszú utat tett meg..."
  8. a feladatot teljesítened kell:
    a) helyesen felismerni: "- Csak ez lehet az!"
    b) teljesíteni: "Avval - zsupsz! - nagyot ugrott és letörte az egész ágat..."
    c) eszesen kitaláni, hogy mi módon teljesítheted. Hiszen a feladat "csak" úgy szólt: egy ugrásra szakítsd le mind a hármat; neked kell rájönnöd, hogy nem a narancsokat kell leszakítani, hanem az egész ágat;
  9. a lét(ezés) szükség(esség)ét ki kell elégítened,
    "... megéhezett. Nem volt nála semmi elemózsia, így hát - mitévő legyen - felvágott egy narancsot."
  10. az örömből, szépségből jóságból, szeretetből fakadó kívánságokat teljesítened kell,
    "... akármilyen éhes is volt, amíg nem talált valami ennivalót..."
  11. ha ezeket mind teljesíted, eléred a célt.
    "No akkor boldog leszel velem - mondta a lány."
  12. És nem elég megszerezni amit akarsz, gondoskodnod kell annak teljes életteréről,
    "- Adsz-e mekem kenyeret? - Itt van, fogjad - válaszolt a legény. - Hát vizet, adsz-e? - Adok biz'én - mondta a legény."
    A 12 pont után itt akár véget is érhetne a mese, de nem ér véget: a főhős elveszti amiért küzdött, amit megszerzett. Hogyan s miért? Visszaszerzi-e, ha igen, mit kell tennie? Erről szól a mese folytatása, mintegy másik, következő mese. Amíg az eddigiek arról szóltak: hogyan kell megszerezned amit akarsz, a következő arról szól: mit kell tenned hogy visszaszerezd, ha elveszítetted.
    Lássuk az elvesztést.
  13. Tiszta jó szándékból történik. A legény nem akarja, hogy mennyasszonya méltatlan körülmények között jelenjen meg a bemutatáskor,
    "... nem akarom, hogy ebben az állapotban gyere be a faluba."
  14. ezért magára hagyja, de biztonságban:
    "... másszál fel a fára, s ott várjál, mígnem visszajövök."
  15. A biztonságosnak vélt helyen egy rossz szándék, irígység felfedezi és tönkreteszi, elpusztítja,
    "... amikor a szépsége leány ... nem figyelt oda, előhúzott egy garasos gombostűt, és beszúrta a fejébe. "
  16. A jó, a szép, nem mindörökre elpusztul és elvész,hanem él tovább de más formában,
    "... gyönyörű galambbá változtott."
  17. A legény keresi, de nem találja. Szívére hallgatva valami emléket, mely a menyasszonyához köti, magával visz:
    "... észrevette a fán azt a csodaszép kis galambot... hazavitte."
  18. Otthon mindent elmesél, nem felejtik, ápolják a szép menyasszony emlékét, s annak szimbólumát, a gyönyörű galambot
    "... úgy tetszett a galamb, hogy azt sem tudták, hová tegyék."
  19. A mennyasszony emlékét megjelenítő galambra figyelve, a jelekből olvasnak. Ez azért fontos, mert a jelekre figyelni kell!
    "... észrevette, hogy a galamb mindegyre csak vakarja a fejét."
  20. A helyes értelmezés alapján cselekednek, jót, s az eredmény: visszavarázsolják azt, amit a rossz-szerencse elvett tőlük:
    "... kihúzták a tűt. Abban a pillanatban visszaváltozott a galamb lánnyá."
  21. A főhős visszaszerzi azt, amit elvesztett, a szeretet, az anyai szeretet minősége segítségével (nem apai szeretet/oktatás/jótanács/szorítás/nevelés/kényszer által):
    "... kiváltképp az édesanyja tartotta mindig a szoknyáján és simogatta."
  22. A mese végén pontosan megfogalmazódik a szép/jó elpusztításának oka:
    "... irígységből követte el tettét..."
  23. és a rossz bűnéért felel:
    "... a szerecsen lány az életével lakolt."
  24. Ezután tudnak csak testi, lelki békességben és boldogságban, teljességben élni - és ez egyben a mese vége is,
    "... összeházasodtak és máig is boldogan élnek, ha meg nem haltak."

 

[2]     Röviden említem: a szimbólumok nincsenek elrontva (a szép lány a narancsban jelenik meg, mintegy a Napban, a Napból kel életre; az irígység, a lelki sötétség pedig a szerecsen, tehát fekete bőrű/megjelenésű szolgáló lelkében táplálódik), a mese fogódzkodópontjai kétszer 12-t tesznek ki, ami a legősibb életszemlélet és bevatás (Egyiptom) szent száma, és a mesében is pontosan a 12. után (13.-nál) történik a "halál" (lásd Tarot).

 

[3]     Megszívlelendő tanítás: a főhős nem uralni akarja a szerelmét, hanem szolgálni, kedvében járni. De az nem könnyű. Két gyönyörű lányt is elveszít, amíg megtanulja, hogyan kell kiszolgálni, kedvében járni szerelmének - mert ezt is meg kell tanulni. És amikor mindezt megtanulta, cserébe:
- No akkor boldog leszel velem."

 

[4]     A mese magyar változata Arany László Magyar népmesegyűjteményében található A tündérkisasszony és a czigányleány címen.

 


  folyt.köv....